Címünk : Békéscsaba, Kinizsi u. 12.
Főoldal | Kapcsolat | Kedvencekhez | Online Hiteligénylés
Hitelkiváltás Békés megye
Lakáshitel
Pénzügyi tanácsadók Békés megyében
Kölcsön Békés megyében
Hitelakciók Békéscsabán

A fogyasztási kölcsön fogalmai, formái

 A fogyasztási kölcsön a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez - a természetes személy részére - nyújtott kölcsön, valamint a felhasználási célhoz nem kötött kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi igénybe.

A gazdálkodó szervezet az általa forgalmazott áru megvásárlásához, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez a fogyasztók részére részletfizetést vagy halasztott fizetést biztosíthat, kölcsönt nyújthat. Az ilyen jellegű kölcsönszerződések szabályait a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény állapítja meg. E tevékenység - a hitelintézet által kötött ilyen ügylet kivételével - nem minősül engedélyköteles pénzügyi szolgáltatásnak. Az ilyen, nem pénzügyi intézmények által nyújtott kölcsön nem tárgya jelen termék-összehasonlításnak.

A pénzügyi intézmények által nyújtott fogyasztási hitelnek számos formája létezik, lehet például:

A hitelfeltételeket (pl. hiteligénylési feltételek, futamidő, kamat kondíciók) a pénzügyi intézmények - a jogszabályok által megszabott keretek között - saját üzletpolitikájuk szerint alakítják. A hitel- és kölcsönszerződés szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 522-528. §-ai határozzák meg.

A Hpt. 212 -214/C. §-ai a fogyasztási kölcsönt, mint a hitelügyletek egy speciális típusát külön szabályozzák és az egyéb hitelügyletektől részben eltérő, többlet szabályokat állapítanak meg rá. A fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor egy ilyen többlet követelménynek tekintendő, hogy "a hitelező köteles a fogyasztót a fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé."

A pénzügyi intézménynek biztosítania kell, hogy ügyfele a szerződés aláírása előtt megismerhesse:

A pénzügyi intézmény a tájékoztatásban meghatározott díjakon és költségeken túlmenően az ügylet szerződés szerinti teljesítése esetén az ügyféllel szemben további jogcímen költséget, díjat nem számíthat fel.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a pénzügyi intézmények számára, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozóan, 15/2001. számon ajánlást tett közzé, mely a Felügyelet honlapján is olvasható.

 

A fogyasztási kölcsön

A fogyasztási kölcsön lehet áruvásárlási kölcsön és személyi kölcsön. Az áruvásárlási kölcsönt általában valamilyen tartós fogyasztási cikk, például háztartási gép megvásárlásához vehetünk igénybe, összege rendszerint csak néhány tíz- vagy százezer forint, futamideje, vagyis a törlesztés időtartama pedig többnyire nem haladja meg az 1-2 évet. A fogyasztási kölcsön nem feltétlenül csak valamilyen árucikk vagy szolgáltatás megvásárlására szolgálhat, hanem lehet szabad felhasználású is: ez a személyi kölcsön, mely csak természetes személyek részére nyújtható.

A fogyasztási kölcsönszerződés kötelező minimális tartalmát jogszabály írja elő. Ha ezek közül bármelyik kimarad, a szerződés semmis, azaz olyan, mintha a felek meg sem kötötték volna. Ezért a szerződés tárgyának meghatározása mellett fel kell tüntetni a teljes hiteldíjmutatót (THM), az egyéb esetleges költségeket, a hiteldíj módosításának lehetőségét vagy kizártságát, a törlesztő részletek számát, összegét, esedékességét, a kölcsön biztosítékait.

A teljes hiteldíjmutató (THM)

A teljes hiteldíj-mutató (THM) a kölcsönt felvevők pénzügyi iránytűje, a közzétételére vonatkozó előírásokat a pénzügyi intézmények által folyósított, három hónapnál hosszabb lejáratú fogyasztási kölcsönök esetén kell alkalmazni. A mutató egységesített formában, éves százalékban kifejezve mutatja meg, hogy mennyit fizet ténylegesen a kölcsönfelvevő (a névleges kamat, a kezelési költség, a hitelbírálati díj és egyéb más költségek figyelembe vételével) a folyósított kölcsön fejében, azaz nem csak a kamatot, hanem a kölcsön egyéb, járulékos költségeit is tartalmazza.

Ha például két kölcsönt össze akarunk hasonlítani a THM alapján, azok főbb feltételeinek, vagyis legalább összegének és futamidejének egyeznie kell. Ellenkező esetben a THM mértéke nagy eltéréseket mutathat, ami nem segíti az ügyfeleket. Nagyon fontos, hogy a kölcsön feltételeit ne csak a THM-ek alapján ítéljük meg, hanem tegyük mérlegre törlesztőképességünket is, vagyis azt, megfelelően fogjuk-e majd tudni fizetni a kölcsön részleteit több hónapon vagy akár éveken keresztül.

A kölcsön visszafizetése

A kölcsönt a kölcsönszerződésben foglalt idő alatt és az ott meghatározott részletekben kell visszafizetni. Ezek a feltételek szükség esetén módosíthatók, egy bank számára azonban nagyon fontos, hogy hiteleinek és betéteinek lejárata, azaz tervezett bevételei (hitelkamatok) és kiadásai (betéti kamatok) egyensúlyban legyenek. Ha ez a lejárati összhang felborul, akkor nehéz helyzetbe kerülhet a bank, Ha az adósok a kölcsönöket hamarabb fizetik vissza, akkor a bank elesik az előre várt kamatjövedelmek egy részétől, az így be nem folyt jövedelmet pedig pótolnia kell valahonnan. Ez a magyarázata annak, hogy ha valaki kölcsönét vagy annak egy részét a futamidő lejárta előtt akarja visszafizetni (előtörlesztés), ezért általában külön díjat kell fizetnie. Vagyis - a fogyasztási kölcsönök kivételétől eltekintve - nem igaz az a közhiedelem, hogy ha előbb fizetjük vissza a kölcsönt, akkor a bank minden hátralévő kamatot és díjat hiánytalanul köteles elengedni.

A visszafizetés biztosítékai

A kölcsön visszafizetésének legelső és legfontosabb garanciája a gondos hitelbírálat, amelynek során a bank a leendő adós fizetőképességéről és fizetési készségéről győződik meg. A fizetőképesség megítéléséhez elsősorban az ügyfél jövedelmének és vagyoni helyzetének igazolása szükséges. Kisebb fogyasztási kölcsön esetén elég a munkaviszony és a havi jövedelem igazolása, nagyobb kölcsönöknél pedig külön biztosítékot kell nyújtani, ami lehet egy lekötött bankbetét vagy értékpapír, de lehet nagyobb értékű ingó vagyontárgy vagy ingatlan is. Lakáshiteleknél maga a kölcsönből vásárolt vagy épített ház vagy lakás a biztosíték, amelyet a hitelező bank jelzálogjoga terhel. Általánosan elterjedt biztosíték a kezesség is, amikor a kezes azt vállalja, hogy ha az adós nem fizet, belép helyette, és törleszteni fogja tartozását. A lakáshitelek speciális biztosítéka a hitelfedezeti életbiztosítás, amely révén az adós esetleges halála esetén hátralévő tartozását a biztosító fogja a banknak megfizetni.

Vissza a lap tetejére