Pénzügyeinkről, egyszerűen

A fogyasztási kölcsön

A fogyasztási kölcsön lehet áruvásárlási kölcsön és személyi kölcsön. Az áruvásárlási kölcsönt általában valamilyen tartós fogyasztási cikk, például háztartási gép megvásárlásához vehetünk igénybe, összege rendszerint csak néhány tíz- vagy százezer forint, futamideje, vagyis a törlesztés időtartama pedig többnyire nem haladja meg az 1-2 évet. A fogyasztási kölcsön nem feltétlenül csak valamilyen árucikk vagy szolgáltatás megvásárlására szolgálhat, hanem lehet szabad felhasználású is: ez a személyi kölcsön, mely csak természetes személyek részére nyújtható.

A fogyasztási kölcsönszerződés kötelező minimális tartalmát jogszabály írja elő. Ha ezek közül bármelyik kimarad, a szerződés semmis, azaz olyan, mintha a felek meg sem kötötték volna. Ezért a szerződés tárgyának meghatározása mellett fel kell tüntetni a teljes hiteldíjmutatót (THM), az egyéb esetleges költségeket, a hiteldíj módosításának lehetőségét vagy kizártságát, a törlesztő részletek számát, összegét, esedékességét, a kölcsön biztosítékait.

A lakáskölcsön

A lakáskölcsön olyan lakossági kölcsön, amelyet a hitel speciális célja (lakásépítés vagy lakásvásárlás) különböztet meg a többi kölcsöntől. Jellemzően hosszabb, 5-30 éves futamideje van, átlagösszege néhány milliótól több tízmillió forintig terjed és fedezetül elsősorban maga a kölcsönnel érintett ingatlan szolgál. A megfelelő lakhatási körülmények biztosítása társadalmi érdek is, ezért a lakásfinanszírozásban nagy szerepet kapnak az állami támogatások különböző kedvezményekben, visszatérítésekben, kamattámogatásban rendelkezésre álló formái.

A vállalkozói kölcsönök

A lakossági hitelezés fentebb leírt formái mellett a kölcsönök másik nagy csoportját a vállalkozói kölcsönök alkotják. Eltekintve a kis- és közepes vállalkozások rendelkezésére álló, viszonylag könnyen és egyszerűen elérhető néhánymillió forintos kölcsönöktől ezt a területet sokkal nagyobb változatosság jellemzi. Gondoljunk csak arra, milyen nagy különbségek vannak az egyes vállalkozások mérete és finanszírozási igényei között, ami a különböző ipari-, kereskedelmi- vagy mezőgazdasági vállalkozásoknak történő kölcsönnyújtást sokkal bonyolultabbá teszi. Ha e kölcsönök összege kiemelkedően nagy, akkor nem ritka, hogy több bank közösen nyújtja azt, ezzel megosztva a hitel kockázatát is.

A teljes hiteldíjmutató (THM)

A teljes hiteldíj-mutató (THM) a kölcsönt felvevők pénzügyi iránytűje, a közzétételére vonatkozó előírásokat a pénzügyi intézmények által folyósított, három hónapnál hosszabb lejáratú fogyasztási kölcsönök esetén kell alkalmazni. A mutató egységesített formában, éves százalékban kifejezve mutatja meg, hogy mennyit fizet ténylegesen a kölcsönfelvevő (a névleges kamat, a kezelési költség, a hitelbírálati díj és egyéb más költségek figyelembe vételével) a folyósított kölcsön fejében, azaz nem csak a kamatot, hanem a kölcsön egyéb, járulékos költségeit is tartalmazza.

Ha például két kölcsönt össze akarunk hasonlítani a THM alapján, azok főbb feltételeinek, vagyis legalább összegének és futamidejének egyeznie kell. Ellenkező esetben a THM mértéke nagy eltéréseket mutathat, ami nem segíti az ügyfeleket. Nagyon fontos, hogy a kölcsön feltételeit ne csak a THM-ek alapján ítéljük meg, hanem tegyük mérlegre törlesztőképességünket is, vagyis azt, megfelelően fogjuk-e majd tudni fizetni a kölcsön részleteit több hónapon vagy akár éveken keresztül.

A kölcsön visszafizetése

A kölcsönt a kölcsönszerződésben foglalt idő alatt és az ott meghatározott részletekben kell visszafizetni. Ezek a feltételek szükség esetén módosíthatók, egy bank számára azonban nagyon fontos, hogy hiteleinek és betéteinek lejárata, azaz tervezett bevételei (hitelkamatok) és kiadásai (betéti kamatok) egyensúlyban legyenek. Ha ez a lejárati összhang felborul, akkor nehéz helyzetbe kerülhet a bank, Ha az adósok a kölcsönöket hamarabb fizetik vissza, akkor a bank elesik az előre várt kamatjövedelmek egy részétől, az így be nem folyt jövedelmet pedig pótolnia kell valahonnan. Ez a magyarázata annak, hogy ha valaki kölcsönét vagy annak egy részét a futamidő lejárta előtt akarja visszafizetni (előtörlesztés), ezért általában külön díjat kell fizetnie. Vagyis ? a fogyasztási kölcsönök kivételétől eltekintve ? nem igaz az a közhiedelem, hogy ha előbb fizetjük vissza a kölcsönt, akkor a bank minden hátralévő kamatot és díjat hiánytalanul köteles elengedni.

A visszafizetés biztosítékai

A kölcsön visszafizetésének legelső és legfontosabb garanciája a gondos hitelbírálat, amelynek során a bank a leendő adós fizetőképességéről és fizetési készségéről győződik meg. A fizetőképesség megítéléséhez elsősorban az ügyfél jövedelmének és vagyoni helyzetének igazolása szükséges. Kisebb fogyasztási kölcsön esetén elég a munkaviszony és a havi jövedelem igazolása, nagyobb kölcsönöknél pedig külön biztosítékot kell nyújtani, ami lehet egy lekötött bankbetét vagy értékpapír, de lehet nagyobb értékű ingó vagyontárgy vagy ingatlan is. Lakáshiteleknél maga a kölcsönből vásárolt vagy épített ház vagy lakás a biztosíték, amelyet a hitelező bank jelzálogjoga terhel. Általánosan elterjedt biztosíték a kezesség is, amikor a kezes azt vállalja, hogy ha az adós nem fizet, belép helyette, és törleszteni fogja tartozását. A lakáshitelek speciális biztosítéka a hitelfedezeti életbiztosítás, amely révén az adós esetleges halála esetén hátralévő tartozását a biztosító fogja a banknak megfizetni.

A bankközi adósnyilvántartás

A bankközi adósnyilvántartásokat a bankok azért hozták létre, hogy minél jobban csökkenteni tudják a hitelezés kockázatát. Vannak olyan országok, ahol a magánszemélyek és vállalkozások minden kölcsönét nyilvántartják, ezért a bank nemcsak azt látja, ki a rossz adós, hanem azt is, hogy valakinek mennyi az összes visszafizetendő kölcsöntartozása. Más országokban csak azokat tartják nyilván, akik elmulasztják tartozásukat megfizetni. Magyarország az utóbbiak sorába tartozik. A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) természetes személyek esetében azokat a hiteladósokat tartalmazza, akik a kölcsönszerződésben vállalt fizetési kötelezettségeiknek kilencven napot meghaladóan, a minimálbért meghaladó összegben nem tesznek eleget. (Ezen túlmenően a nyilvántartás tartalmaz adatokat azon vállalkozásokról is, amelyek bankszámlája ellen fedezetlenség miatt 1 millió forintnál magasabb követelés 30 napnál hosszabb ideig áll sorban, valamint bankkártya-visszaélésekkel kapcsolatos adatokat is nyilvántart.) A nyilvántartás a természetes személyek adatait a tartozás megszűnését követően öt évig tarthatja nyilván, aminek az a következménye, hogy az ezen időszakban benyújtott hitelkérelmet a bankok általában elutasítják. Azt, hogy az adósnyilvántartás tartalmaz-e adatokat rólunk, és ha igen, akkor mit, attól a banktól tudhatjuk meg, akivel hitelszerződést kötöttünk. Fontos, hogy a banknak nem kell értesítenie minket arról, hogy ha felkerülünk a BAR-listára, így erről sokszor csak egy elutasított hitelkérelemnél szerzünk tudomást.

Honnan tudhatom meg, hogy fenn vagyok-e az adóslistán?Hogyan kerültem fel?

A törvény lehetővé teszi a vállalkozói és a lakossági ügyfeleknek is, hogy megtudják, milyen adatokat tartalmaz róluk az adóslista, és a törvény rendelkezik arról is, hogy ezt a betekintési jogukat hogyan gyakorolhatják. Évente egyszer minden adós ingyenesen tájékoztatást kérhet arról, hogy milyen adatai szerepelnek a listán. A pénzintézeteknek két munkanapon belül el kell juttatnia az úgynevezett ügyféltudakozványt a rendszert működtető Bankközi Informatika Szolgáltató (BISZ) Rt.-hez, annak öt napja van rá, hogy válaszoljon a banknak, az pedig két munkanapon belül köteles tájékoztatni az ügyfelet. A választ postai úton, dupla borítékban veheti át az adott bankban. A belső borítékot sértetlenül kötelesek átadni az ügyféltudakozvány igénylőjének. A sértetlen boríték átvételét az igénylőnek aláírásával kell igazolnia.

Vissza a lap tetejére